|
|
||||||
| Kezdőoldal | |||||||
|
Pécs városaPécs város történeteAz általános magyar városképtől némiképpen eltérve, Pécs "grafikája" nem tűnik ki közterületeinek tágasságával. A hegyvidék és a síkság találkozása tipikusan kedvező gazdaságföldrajzi körülményeket teremtett a város létrejöttéhez. A város térképét tehát a geológiai viszonyok is meghatározták, melyek a szervezett életmódok fenntartásához olykor erőteljesebb garanciákat biztosítottak, mint a történelmiek. Megye- és püspöki székhely a Mecsek hegység déli lábánál az ország déli részén fekszik. Történelmi jelentőségű, 162 ezer lakosával az ország ötödik legnagyobb városa. A rómaiak alapították a II. században, Sopianae néven, a IV. században már virágzó tartományi székhely volt. Pécs a műemlékek városa A korai kereszténységet idéző Ókeresztény Mauzóleum IV. századi épülete a város páratlan látnivalója. 1367-ben Nagy Lajos király Pécsett hozta létre az első hazai egyetemet. A középkori Pécs virágkora a XV. század második felére tehető. Ekkor élt Jannus Pannonius pécsi püspök, a magyar humanizmus legnagyobb költője is. A XVI-XVII. századi török megszállás nyomait a város több pontján láthatjuk. A barokk építtetők közül Klimo püspök tevékenysége kimagasló, nevéhez fűződik az első hazai nyilvános könyvtár megalapítása. 1780-ban Pécs szabad királyi városi rangot kapott, s ezzel erőteljes polgárosodás és gazdasági, ipari fejlődés indult meg. Az 1850-60-as években létesült gyárak ( pl. Zsolnay kerámia) országos hírűvé váltak és napjainkban is működnek. Az 1869-ben épült zsinagógában látható az első Angster-orgona. Polgári lakóházak és középületek is épültek: Egyetemi Könyvtár, Pécsi Nemzeti Színház, Elefántos-ház. A Széchenyi tér, a város főtere is ekkor vált egységessé, és nyerte el mai állapotát. Pécs a XX. századi művészek munkáit is gazdagon bemutatja: a Csontváry Múzeum, valamint a Káptalan utcai kiállítótermek sora (a Vasarely Múzeummal és az Amerigo Tot-kiállítással) nagyhatású élményt nyújtanak. A Bazilika közelében a tizenhárom aradi vértanú szobra az országban egyedülálló módon egy helyen látható.LátnivalókSzékesegyházA székesegyház helyén ókeresztény bazilika állt. Ezt később bővítették és felépítették az altemplom fölé a szentélyt. A XI-XII. században épültek fel a tornyok. A templomot többször tűzvész pusztította, emiatt gyakran átépítették, átalakították. A XI. századelején beboltozták a mellékhajókat és két új kápolnát építettek, a Fájdalmas Szűz kápolnáját és a Corpus Christi kápolnát. Az 1345-ben befejeződő újabb építkezések során, amikor a főhajó beboltozását végezték el, gótikus freskókkal díszítették a falakat. Az 1500-as években újabb freskókat festettek. Bazilika rangot II. János Pál pápától kapott a Székesegyház, magyarországi látogatása alkalmából. A Székesegyház a Szt. István téren áll. A belépődíjak a templom mellett az altemplom, a kincstár, a sírkamra és a püspöki pincemúzeumok megtekintését is tartalmazzák. Nyitvatartási idő: Hétköznap 9.00-19.00, szombaton 9.00-14.00, vasárnap 13.00-17.00 Ókeresztény Mauzóleum Sopianae városa - mely Pécs ősének tekinthető - az i. sz. II. században alakult ki. A IV. századi ókeresztény temető legnagyobb építménye. Felső szintje egyhajós templom, alsó szintjén ókeresztény szimbólumokkal és bibliai jelenetekkel díszített sírkamra található. A római kori város temetője a mai Ferencesek utcája fölött, a Székesegyházig terjedő területen húzódott. Barbakánkert: a Dóm tértől nyugatra, a püspöki palota mellett húzódik. Cím: 7621 Pécs, Szent István tér Telefon: (72) 312-719 Nyitvatartási idő: 10.00-16.00, hétfő kivételével mindennap. Városfal A várfal kisebb szakasza a Klimó György utcában is látható, ahol a szépen helyreállított fal mellett parkosított sétányt alakítottak ki. Ferences templom A Ferences rend már a XIII. században tevékenykedett Pécsen. Kolostorukat és templomukat a törökök átépítették. Memi pasa főiskolájáról, dzsámijáról és fürdőjéről Evlia Cselebi török világutazó hagyott az utókorra leírást. A török uralom alóli felszabadulás után visszakerült a ferencesek tulajdonába a dzsámi és a volt kolostor épülete. A Ferences templom a Kórház téren látható. Jakováli Hasszán pasa dzsámija Pécs egyetlen épségben fennmaradt török temploma, hiszen itt még a minaret is a dzsámi mellett magasodik. A dzsámi körül kis városrész fejlődött ki, mely a magyarországi iszlámnak komoly centrumát alkotta. Medreszéjében (főiskolájában) messze földről érkezett diákok tanultak, kolostorában távoli vidékek zarándokai fordultak meg. A török uralom megszűnése után a dzsámi külseje elkerülte az átalakítást, mert csupán a belsejét építették át keresztény templommá. Egész évben nyitva van. Fürdőépületek A törökkori városképhez elmaradhatatlanul hozzátartoztak a többkupolás fürdőépületek, melyek a tisztálkodáson kívül a társadalmi élet egyik színterét jelentették. A török világutazó, Evlia Cselebi a XVII. század második felében három fürdőt említ Pécsen: Memi pasa, Ferhád pasa és Kászim pasa fürdőjét, melyek részben vagy teljesen elpusztultak. Ferhád pasa fürdője igen hamar megsemmisült és csak alapfalai kerültek elő. Memi pasa fürdőjét az 1880-as években lebontották, de 1963-ban feltárták és restaurálták a benne működő csorgóval együtt. A fürdőket a Ferencesek utcája 33. szám alatt találhatjuk meg. Idrisz baba síremléke A Rókusdombon, a gyermekkórház kertjében, festői környezetben áll Idrisz baba síremléke. Az egymásnak ellentmondó korabeli források szerint Idrisz baba orvos volt, vagy pedig jövendőmondó. A XVI. század második felében élt, Pécsen. Valószínűleg a hódítókkal vagy az első betelepülőkkel jött hazánkba. A város lakói halála után szentként tisztelték az életében híres orvost és rendszeresen elzarándokoltak sírjához. Dzsámi Pécs főterén, a Széchenyi téren áll a Belvárosi templom, Gázi Kászim pasa egykori dzsámija, mely a magyarországi török építészet legmonumentálisabb alkotása. A középkorban itt állt a Szent Bertalan plébániatemplom, mely többszöri átépítés során háromhajóssá bővült, s a város második legnagyobb temploma lett. Nyitvatartási idő: Április 16.-október 14.között látogatható 10.00 és 16.00 Zsinagóga 1865-69. között épült a Kossuth téren álló Zsinagóga. Tervezői: Feszl Frigyes, Gerster Károly és Kauser Lipót. Romantikus stílusú. Orgonája a pécsi Angster-gyárban készült. Az óra körül olvasható felirat: "Összes nép nevezze imahelynek". A Pintér-kert A szubmediterrán hatásoknak kitett Mecsek hegység botanikai, zoológiai és geológiai értékekben rendkívül gazdag terület. Ezért is kiemelt feladata a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóságnak a hegység védett és nem védett részein egyaránt ezen értékek fokozott védelme, fennmaradásának elősegítése. Igazgatóságának központi épülete a pécsi Pintér-kertben található, mely arborétum a téli időszak kivételével látogatható, rendkívül érdekes hangulatú gyűjteményes kert. Nyitvatartási idő: május 1-től szeptember 30-ig szombat-vasárnap és ünnepnap: 10-18 óra között, hétköznap előzetes bejelentkezés alapján. Cím: 7625 Pécs, Tettye tér 9. Tel.: 72/517-200 Misinatető A Misinatetőn áll a 176 méter magas TV torony. Körkilátójából messze elláthatunk szép időben. Déli irányban a várost, illetve a Baranyai dombságot, messzebb a Villányi hegységet csodálhatjuk meg. Keleti irányban a Zengő, nyugatra a Tubes, északra a Mecsek magasodik. Terrárium-akvárium Mecseki Kultúrpark 1985. augusztus 22-én, az intézmény 25. évfordulóján egy újabb országosan - sőt elhelyezését tekintve Európában is - egyedülálló objektummal gazdagodott. A középkori Pécs pincerendszerének a Munkácsy Mihály utcából nyíló részében terrárium- akvárium nyílt. A Munkácsy-ház (itt élt a híres magyar festő 1865 és 1867-ben) alatti tíz méter mélységben levő labirintus lehetőséget teremtett ennek a csodálatos szép föld alatti világnak a bemutatására. A télen és nyáron egyaránt fűtött 800 négyzetméter alapterületű kiállítási tér körbejárásakor egzotikus hüllők, kétéltűek és halak tömege nyújt maradandó élményt. Cím: 7621 Pécs, Munkácsy M. u- 31. Nyitvatartási idő: minden nap (télen 9.00 - 17.00; nyáron 9.00 - 18.00) Mind az állatkert, mind a terrárium látogatásakor lehetőség van csoportos foglalkozási jegy vásárlására - 100 fős jegytömbök formájában - abban az esetben, ha a csoport többször kívánja igénybe venni a zoopedagógus segítségét. Állatkert "Építették Pécs város dolgozói 45 367 társadalmi munkaórában 1960-61. évben." Az erdőben kialakított kertben több száz állatfaj tekinthető meg. A hazai állatvilág bemutatása mellett a más földrészeken honos, egzotikus állatfajok is megismerhetők. Postacím: 7621 Pécs, Munkácsy Mihály utca 31. Telefon: 72/532-151 Fax: 72/213-114 Nyitv tartási idő: télen 9.00 - 16.00, nyáron 9.00 - 18.00 |
